Itt az ideje az első fejtrágyázásnak

Február végére és március elejére kitartó mínuszokat ígérnek. Így lehetőségünk nyílik rámenni a felázott táblákra anélkül, hogy komoly károkat okoznánk a kultúrnövényeinkben.

Mit is nevezünk fejtrágyázásnak?

Fejtrágyázásnak azt az agrotechnikai gyakorlatot nevezzük, amikor a már állományban lévő növényekre juttatunk ki tápanyagokat, és a kijuttatott műtrágyákat nem forgatjuk a talajba. A növények gyökeréhez a tápanyagok a nedvesség segítségével jutnak el. Ebből kifolyólag csak a talajokban könnyen mozgó markoelemeket tudjuk kijuttatni, ezek a tápelemek a nitrogén, kén, kalcium és klór. Ezeken a hatóanyagokon kívül a tenyészidőszak e szakaszában más összetételű műtrágyák kijuttatása nem javasolt, hiszen hatékonyságuk igen csekély lesz.

Miből mennyit rakjunk ki?

Gabonák esetében szárbaindulásig a kultúrnövényünk az éves nitrogén szükségletének 40-50%-át igényli. Majd virágzás kezdetéig szüksége lesz az összes nitrogénszükségletének 90%-ára. Tehát ebből az következik, hogy a sikeres gabonatermesztés záloga a kétszeri nitrogén fejtrágyázás, amivel mennyiségi és minőségi javulást tudunk elérni.

Repce esetében kicsit másként alakul a fejtrágyázás. A kultúrnövényünk az éves összes nitrogénigényének 40%-át tőlevélrózsás koráig felhasználja, viszont érdemes itt figyelembe venni, hogy a repcének igen nagy a kénigénye. Emiatt az első fejtrágyázásnál, ha a talajunk kénhiányos akkor nagyon sokat segíthetünk a termésen, ha kén tartalmú műtrágyákat használunk fel. A repce második fejtrágyázására szárbaindulásig kell sort kerítenünk ekkor a növényünk az összes nitrogénszükségletének a 80%át éli fel. A maradék mennyiséget zöldbimbós időszakban lombtrágya formában adjuk ki.

Sikeres tavaszindulást kívánok mindenkinek.

Üdvözlettel: Morvanövénydoki

You Might Also Like: