Őszi kultúrák fejtrágyázása

Elérkeztünk az őszi kultúrák fejtrágyázásának idejéhez. Ebben az enyhe időben a táblákat körbejárva elég rémisztő kép tárulhat elénk, különösen azoknál a tábláknál, ahol a gabonák nem kapták meg az alaptrágyázást, sárgul a határ. Ez a gond jellemzően a kalászosok nitrogénhiányára vezethető vissza. Így három kérdés merülhet fel a gazdák fejébe Mivel? Mikor? Mennyit? használjanak fel fejtrágyázás gyanánt.

Kezdjük is el kivesézni a kérdéseket.

Mivel?

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy milyen műtrágyát is válasszunk elsőnek külön kell szednünk az őszi kultúrákat. Én itt a kalászosokat a teljeség igénye nélkül két növényre fogom bontani Őszi búza és Őszi árpára mivel ez a kettő, ami a legtöbbször fordul elő a termesztésben. A kalászosokon kívül tavaszi fejtrágyázás témakörében beszélnünk kell még az Őszi káposztarepcéről.

Őszi búza:

A búzák fejtrágyázásánál alapvetően csak nitrogént szoktunk kijuttatni. Ezek alól kivételt képeznek azok a gazdák, akik Homok és laza talajokon illetve Sekély rétegű, vagy erősen lejtős, erodált talajokon gazdálkodnak. Nekik a nitrogén hatóanyagon kívül számolniuk kell a növények foszfor és kálium igényükkel is. Egészen pontosan az éves foszfor és kálium adagjuknak a 20%-át kell ilyenkor kijuttatni. De mi ennek az oka? Az ok igen egyszerű e két talaj típusba tartozó talajok nem képesek lekötni és hosszan szolgáltatni a két hatóanyagot a növényeknek. Más talaj típusoknál célszerű ezeket a tápanyagokat az alaptrágyázásnál odaadni.

És akkor térjünk is rá a Nitrogénre. Első fejtrágyázásnál én mindig szilárd nitrogén műtrágya kijuttatását szoktam javasolni. Amire mindig figyeljünk oda, hogy búzák esetében a fejtrágyázások egy adagja ne haladja meg az 50kg hatóanyagot, mert ha többet adunk azt a növényünk nem fogja jól hasznosítani illetve fokozni fogjuk a megdőlés esélyét. A második fejtrágyázásnál már számításba szoktam venni a folyékony nitrogén készítményeket, amire viszont itt vigyázni kell, hogy a növényünk szárbaindulási időszakában kell kijuttatnunk a zászlóslevél megjelenéséig. Amiért jó lehet ilyenkor a folyékony műtrágyák alkalmazása az az, hogy vannak olyan termékek, amik tartalmaznak Kén hatóanyagot, amire a gabonáknak a megfelelő beltartalmi értékeik miatt szükségük van.

Őszi árpa:

Lényeges különbségek az árpa és a búza fejtrágyázásában csak egy van. Mégpedig az hogy az árpára a tavaszi nitrogént érdemes egyszerre kiadni, különben fokozni fogjuk az árpa megdőlését. Az árpa kénigényére szintén lehet figyelni, de azt vegyük számításba, hogy nembiztos hogy ezt a plusz ráfordítást aratás után vissza fogja adni nekünk a felvásárló. A foszfor és kálium hatóanyagokat az árpa esetében minden talaj típusnál az alaptrágyázás során célszerű kijuttatni. Ennek oka, hogy a tápanyagfelvétel az árpában teljesen más dinamikával zajlik, mint a búzánál.

Őszi káposztarepce:

A repce fejtrágyázásánál két tápelemre kell figyelnünk, nevezetesen a nitrogénre illetve a kénre. Mind a kettő hatóanyagból viszonylag sokra van szüksége a növényeknek. Viszont, ha elrontjuk az arányokat, akkor a termésben nagy ingadozásokat okozhatunk, ezért mindig tudatosan kezeljük a repce tápanyagutánpótlását. Repce esetében én mindig a szilárd műtrágyákat javaslom, hiszen a folyékony készítmények perzselést fognak okozni a növényeken és a repce a kalászosokkal ellentétben ezt termésdepresszióval fogja lereagálni.

Amire a műtrágyavásárlásnál mindig feltétlen figyeljünk, hogy az általunk kijuttatni akart hatóanyagból mennyit tartalmaz a termék.

Mikor?

Első időpont, amit be kell tartanunk az a Nitrát rendeletben foglalt két időpont. Az első időpont február 1. amikortól meg lehet kezdeni a kalászos növények fejtrágyázását, a másik pedig február 15. amikor elkezdhetjük a többi növényünk trágyázását. De ezeken az időpontokon túl sem szabad tápanyagot kijuttatni, ha a talaj fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított.

Kalászosok esetében az első (árpa esetében az egyetlen) fejtrágyázás időpontja leginkább a talaj állapotától függ. Tehát, ha a nitrát rendelet értelmében már folytathatunk tápanyagutánpótlást akkor azt kell figyelembe vennünk, hogy mekkora kárt teszünk a növényeinkbe, ha bemegyünk a művelőgéppel a táblába. Búza esetében a második fejtrágyázásnak az időpontja mindig bokrosodás vége szárbaindulás időszaka legyen, de soha ne várjuk meg a zászlóslevél megjelenését. Esetlegesen lehet végezni egy harmadik fejtrágyázást is, a virágzás környékén, de itt már csak nagyon csekély hatóanyagtartalommal.

Őszi káposztarepce esetében az első fejtrágyázásnak az időpontja mindig akkor legyen, amikor már biztosan meg tudjuk állapítani, hogy hogy telelt a növényünk. Ha szépen áttelelt és megvan az elvárt tőszám négyzetméterenként, akkor a tavaszi tápanyagszükségletünk 40%-át adjuk oda a növénynek. A második fejtrágya időpontja mindig virágzás kezdete legyen, és ekkor a maradék tavaszi tápanyagot juttassuk ki.

Amit még itt hozzá kell tenni, hogy a műtrágyák kijuttatásának időpontját úgy kell megválasztani, hogy lehető leghamarabb csapadék is kövesse. Ennek oka az, hogy a talaj felszínén lévő nitrogén hatóanyag igen könnyen képes a légkörbe távozni, és nem fog eljutni a gyökérzethez. Sajnos ez igaz a folyékony műtrágyákra is, hiszen ha végig gondoljuk, hogy ha hektáronként 300 literrel juttatjuk ki a készítményt, akkor négyzetméterenként 30 milliliter folyadékot fogunk kiszórni, ami lássuk be nem elég ahhoz, hogy a gyökérzónába juttassuk a hatóanyagokat.

Mennyit?

Na ez az a pont ahol nagy általánosságokat nem lehet elmondani, hiszen minden talaj más és más ellátottsággal rendelkezik, ehhez szükséges egy jól elvégzett talajmintavételezés. A laboreredmények kézhezvételével már lehet készíteni egy megközelítőleg jó tápanyagutánpótlási tervet. Természetesen ezt akkor lehet teljesen tökéletesre fokozni, hogy ha egy talajtani szakemberrel felméretjük a területünket és altípus szintig meghatározzuk a talajainkat. Ezen információk bírtokában lehet készíteni tökéletes tápanyaggazdálkodási tervet amivel már költséghatékonyan tudunk termelni.

Üdvözlettel: Morvanövénydoki

You Might Also Like: